Szakmaiság

 

A bruttó és nettó energia fogalma

 

A következő ábra az energia befektetésének megtérülésével, angol szakkifejezéssel az EROEI-vel foglalkozik. Ezt az elméletet próbáltuk szemléletessé tenni mindenki számára:

 

1

 

Van tehát bruttó energiánk és különféle veszteségeink. Nevezetesen: direkt veszteségek, indirekt veszteségek, környezeti veszteségek. Ami ezen veszteségek után megmarad, az a felhasználható, más szóval a nettó energia.

Minthogy kiindulásunk, társadalmunk, sőt, egész létünk alapja voltaképpen energetikai jellegű, célszerűnek látszik az energiaszektorral kezdeni. A következő ábra részletesen bemutat mindent, de álljon itt egy rövid összefoglaló:

  1. Bruttó energia: annak az összessége, amit ki- és megtermeltünk. Az összes olaj, földgáz, szén, atomenergiából és megújulókból származó villanyáram, stb.
  2. Direkt veszteségek: az energiahordozók hasznosításához gépek kellenek, amelyeket energiával működtetünk. Ez az energia „elvész”.
  3. Indirekt veszteségek: az infrastruktúrát ki kell építeni és fenn kell tartani. Ennek energetikai befektetésigénye van.

  4. Környezeti (járulékos) veszteségek: a kitermelés során kénytelenek vagyunk beavatkozni a természet működésébe. Egy határon túl ez komoly károkat okoz, amelyeket igyekeznünk kell kompenzálni. Energiaigényes dolog.

  5. Nettó energia: ez maradt a veszteségek levonása után. Ez működteti a társadalmat.

Ahogy haladunk előre az időben, a különböző veszteségeink nőnek. Egyre mélyebbről hozzuk az olajat, egyre hosszabb csővezetéket (vagy egyre nagyobbb LNG-tankert) kell építenünk a földgáznak, egyre több erdőt kell kivágnunk a kanadai olajhomok hasznosításához. Következmény: a nettó energia egy ponton túl zuhanásszerűen esik.

 

2

 

Gazdasági vizekre evezvén, kezdjük egy egyszerű példával. Pista bácsi kis (nagyobb) földjét műveli.

1. Bruttó energia: a teljes befektetés. Állat, eszköz, idő, pénz, idegrendszer, egészség.
2. Direkt veszteségek: energiaköltségek és egyéb károk, pl. aszály.
3. Indirekt veszteségek: frissíteni kell a gépparkot, új istálló kell, stb.
4. Környezeti (járulékos) veszteségek: ügyelni kell a termőföld minőségére, el kell hárítani a károkat, valamit kell kezdeni a károk okozóival is (pl.: csőszt kell fogadni, permetezni kell, stb.).
5. Nettó energia: amit Pista bácsi a betakarítás, a tartalékképzés, majd azt követően a termények eladásából befolyó pénzből meg tud tartani. Figyelem: előbb ki kell fizetnie mindenkit. Ami marad, az bizony sokszor konkrétan semmi.

Ahogy az időben haladunk előre, Pista bácsi családja (avagy a föld népessége) gyarapodik. Az egy gyerekre jutó parcella (egy főre jutó termőterület) csökken, a környezeti károk nőnek. Ha a változások globálisak, megugranak a direkt és indirekt veszteségek is (pl. klímaváltozás).

 

3

 

Most nézzük országunk egészét. Magyarország szoros összefüggést ápol a települési önkormányzatok, illetve a településeken lakók sorsával  – példánkban mégis célszerű az állami nézőpontból való vizsgálat, a tisztánlátás érdekében.

  1. Bruttó energia: az állami bevételek. Gyakorlatilag mi fizetjük be, illetve az ország veszi fel, hitelként.
  2. Direkt veszteségek: hiteleink törlesztőrészletei
  3. Indirekt veszteségek: hiteleink kamatai
  4. Környezeti (járulékos) veszteségek: a rendszer tökéletlenségei
  5. Nettó energia: ebből működtetjük az országot. Úgy, ahogyan tudjuk.

 

4